Baj van! És nem kicsi!
Az idei középiskolai felvételi előkészítő margójára
Az eTalonSchool 10 éve tart középiskolai felvételi előkészítőket 4., 6. és 8. osztályosoknak matekból és magyarból.
Rengeteg tapasztalatunk gyűlt össze az elmúlt években, de az idei év tapasztalatai nagyon riasztóak voltak, ezeket szeretnénk veletek most megosztani.
Mind a heti rendszerességű felkészítő foglalkozások, mind a három, decemberben megírt próbafelvételi mérhető eredményei ugyanazokat a – sajnos negatív – tendenciákat igazolták. Az elemzés elsősorban a matematikai kompetenciákra vonatkozik, de néhol teszünk észrevételt a magyar nyelvi területre is.
A szeptemberben induló, alig fél éves felvételi előkészítő feladata az lenne, hogy az általános iskolai tananyagra alpozva azt mutassuk be, tanítsuk meg a diákoknak, hogy ezeket az ismereteiket hogyan tudják hatékonyan és sikeresen, az adott feladat problémamegoldásának szolgálatába állítani.
Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos a gyerekek nagy része olyan lemaradásokat halmozott fel, amit megfelelő motivációval, odafigyeléssel, szorgalommal, tanulással, és külső támogatással lehet csak pótolni. És ez a feladat nagyon sürgető, mert ezek a lemaradások csak tovább fognak halmozódni a megfelelő alapok hiányában!1
De van megoldás!
Ezen hiányosságok pótlására az eTalonSchool csapata ajánlja ONLINE felvételi előkészítőit, amivel már az osztálytermi előkészítőink előtt, időben és megfelelő ütemben lehet megalapozni a felvételihez szükséges tudást.
Kialakulatlan fogalmak, fogalmi struktúrák
Tapasztalatunk szerint, feltehetőleg a digitális oktatás hiányosságai illetve jellege miatt, sok matematikai és nyelvtani fogalom kialakulása esetleges. A fogalmakat is gyakran keverik, a mögöttes tartalom pedig szinte teljesen homályos, vagy kaotikus.
A hatodikosoknál matematikából probléma a számegyenesen való mozgás, a negatív számokkal végzett műveletek eredményei esetlegesek. Ugyanígy komoly problémát jelent a közönséges és tizedes törtek értelmezése, ezek nagyságának megállapítása, a különböző törtek egymásba alakítása, a törtekkel való műveletvégzés, az eredmények ellenőrzése, ami mind a fogalmi kialakulatlanság következménye.
A mértékegységek átváltásakor is a hiba sokszor nem a váltószámok tévesztése miatt van, hanem amiatt, hogy hibásan alkalmazzák a hozzá tartozó műveletet, szorzás helyett osztanak, vagy fordítva, vagyis a mennyiségi fogalmaik is kialakalatlanok.
Néhol ezek a problámák még nyolcadik osztályban is jelentkeznek. Mindkét osztályfokon keveredik a kerület, terület, felszín, térfogat fogalma, a mögötte levő valóságot a tanulók nem érzékelik, az esetek nagy többségében legfeljebb képleteket szajkóznak, de azok konkrét feladaton való alkalmazását már nem tudják végrehajtani.
Igaz ez a törtrészekre bontást, százalék, vagy arányszímítást igénylő szöveges feladatokra is, ezek összefüggéseit sem látják át.
A klasszikus szöveges feladatok matematikai formába öntése (általában egyenlet felírásával), szintén komoly problémát jelent – hiányzik, kialakulatlan az „ismeretlen” fogalma.
Magyarból keverednek a szófajok és mondatrészek, a mássalhangzó-hasonulás törvényeinek fogalmai hiányosak, hibásak.
A tárgyi tudás hiányosságai
Sokszor a tárgyi tudás hiányossága éppen abból adódik, hogy szinte légüres térre, vagy nagyon bizonytalan alapra, vagyis kialakulatlan, bizonytalan fogalmakra akarjuk építeni.
Komoly problémát tapasztalunk a törtműveleteknél, a tizedestörtek műveletinél, ha azok nulla átlépéssel járnak, az oszthatósági szabályoknál, a terület, felszín, térfogatszámításnál, nyolcadikosoknál – ezeken felül – a hatványozásnál, a százalékszámíításnál, az egyenletrendezésnél.
Magyar esetén hatodikosoknál a szófajok felismerése, nyolcadikosoknál a mondatelemzés területén vannak komoly hiányosságok, lemaradások.
Szövegértési, szövegértelmezési problémák
A szöveg nem megfelelő elolvasása, illetve értelmezése résztpontszám-vesztéshez, illetve az egész feladat félrertelmezéhez, hibás megoldásokhoz vezetnek, vagy épp neki sem tud a tanuló kezdeni a feladat megoldásának.
Ez igaz a magyar és a matek felvételi feladatokra is. Nem csak a magyar szövegértési feladat során szükséges az értő olvasás, a szöveg megfelelő értelmezése. A felvételi feladatok több, mint nyolcvan százalékánál több mondatos feladatleírás van, amiben fontos direkt, illetve indirekt információk vannak, ezek figyelmes elolvasása, pontos értelmezése nélkül nem megoldható a probléma – legyen szó akár magyarról, akár matekról.
Nem értő, hanem mechanikus problémamegoldás
A szövegértelmezési problémáknál már említettük azt, hogy fontos, hogy ne matematikai feladatként, hanem problémaként, rejtvényként tekintsenek a gyerekek a feladatokra (ez alól általában csak az algebra és a mértékegység átváltási feladatok kivételek). Fogalmazzák meg a feladatban megoldandó problémát, amihez a matematikai ismereteik alkalmazása nem a cél, hanem az eszköz. Egy-egy matek példa megoldáshoz sokszor több út is vezet, amit különböző matematikai eszközökkel érhet el.
Sajnos ezt a szemléletet az iskolai matematika tanítás nem támogatja, senki nem kíváncsi arra, hogy mi zajlik a gyerekek fejében, csak a végeredmény helyessége szerint minősítik a munkájukat. Ott a matematika tanítás alig követel holisztikus szemléleletet, egy-egy megtanult matematikai eszköz mechanikus használatát várja el. Ez a begyakorlás időszakában nem is rossz módszer, de utána elmarad az ismeret generalizálása, más problémákra való alkalmazásának átvitele.
A gyerekek nem tudják azt a kevés memorizálandó adatot, ami gyorsabbá, biztosabbá teszi a feladatmegoldást
Vannak olyan ismeretek, adatok, amiket memorizálni kell. Ezek gyorsítják a feladatmegoldást, és/vagy nehezen kiszámolhatók. Sokszor egy-egy ilyen adat azonnali felidézése segít a probléma megoldásának elindításában, illetve a gyors feladatmegoldásban.
Ez nem sok adat, nem jelent nagy megterhelést a megtanulásuk, de álmukból felébresztve is tudniuk kellene. Ezek a prímszámok 20-ig, a négyzetszámok 11 négyzetéig, a köbszámok 6 köbéig, gyakori nevezetes tizedes és közönséges tört azonosságok, néhány idővel összefüggő adat (pl: egy nap 1440 perc), a 3 egységnyi kocka élének, lapjának felszínének és térfogatának adatai. Ezeket be kell magolni, és gyorsan, megfelelő helyzetben elővenni, használni.
Alig számolnak fejben, nem becsülnek, nem végeznek realitásvizsgálatot, nem használják a „józan paraszti eszüket”
Tapasztalatunk szerint a diákok nem számolnak fejben, és alig tudnak becsülni. A becslést 3. osztályban tanítják nekik, amikor még nem is értik, hogy mire való ez, mikor úgyis utána kiszámoltatják a végeredményt. Ezek után soha többé nem kerül ez elő a matematika oktatás során.
Így a rész- vagy végeredményt nem ellenőrzik le, nem végeznek nagyságrendi becslést, nem néznek rá, hogy a megoldás eredménye a valóságban is megállná-e a helyét. Sem becslési, sem fejszámolási gyakorlatuk (ami mindenképp szükséges a becsléshez), nincs. Így születhetnek többek között az iszonyúan fals algebrai vagy mértékegység-átváltási eredmények. De erre a realitáselemzésre mindenhol szükség lehet. Részletes, írásban elvégzett ellenőrzésre nincsen idő, de arra igen, hogy a végeredményen a gyors becslést, realitásvizsgálatot elvégezzék.
Összegezve:
A felvételi előkészítők tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fent leírt problémák sajnos nem egy kisebb részcsoportra, hanem általánosságban jellemzők, és azok alkotnak nagyon kis csoportot, akik nem küzdenek ezekkel a problémákkal.
Eddig is kevésnek véltük a fél éves felkészülést (még a jó képességű gyerekeknél is) a felvételire, de ennél a „postcovidos, post-digitálisoktatásos” tünetekkel terhelt korosztálynál, az erre való odafigyelés még fontosabb. Az olló nyílik, az odafigyelők elhúznak, a többiek hatalmas, később már pótolhatatlan hiányokat halmoznak fel.
De van megoldás!
Ezen hiányosságok pótlására az eTalonSchool csapata ajánlja ONLINE felvételi előkészítőit, amivel már az osztálytermi előkészítőink előtt, időben és megfelelő ütemben lehet megalapozni a felvételihez szükséges tudást.
A problémák detektálása és leírása után a következő cikkünkből megtudhatjátok, hogy az eTalonSchoolban mi hogyan próbáljuk ezeket korrigálni, pótolni, és azt is, hogy milyen segítséget tudtok szülőként nyújtani.
Kedves Enikő, Tibor és Kata!
A tegnapi napon végre mi is megkaptunk az eredményeket: matematika: 46, magyar: 45.
Ismételten és sokszorosan nagyon köszönünk mindent!
Azt hogy Berta imádott járni az előkészítőre, nap mint nap láttuk. Én nem hívnám előkészítőnek, mert nem az volt. A matekot eddig is szerető gyerekem még jobban megszerette a tárgyat, a tanulást, a gondolkodást.
De számomra a „szülői értekezlet” tette fel a pontot az „i”-re. Én onnan úgy jöttem ki, hogy egy perc alatt elengedtem mindent, ami a felvételivel kapcsolatos. Olyan hihetetlen nyugalom szállt meg, amit a család minden tagjának – köztük Bertának is – sikerült átadni. Biztos voltam benne és elhittem amit mondtatok: igen, mindent beletettünk ebbe a félévbe amit kellett, sem többet, sem kevesebbet. Elhittem, hogy ha Berta szombaton úgy megy be írni, hogy ebben ő nagyon hisz, ezt ő nagyon szeretné, egy boldogan mesélő gyerek jön ki a kapun. Egész nap be nem állt a szája… 🙂
Gyerekként és szülőként is mérhetetlenül sokat és szuper félévet kaptunk Tőletek, köszönjük!
Üdvözlettel: B. Andrea
A szerzőről
Az eTalonSchool egyik alapítója Boronyák Enikő pszichológus, gyógypedagógus, tanulásmódszertani szakember. Az ismeretek átadásának tanulásmódszertani, didaktikai kidolgozását végzi.
„Tudod, hogy mi a tanulásmódszertan? Megtanulni tanulni. Én vagyok az a csapatban, aki úgy állította össze a tananyagot, hogy ha végig haladsz rajta, akkor minden a helyére kerülhet a fejedben. Mert tudom, hogy mit hogyan kell elmagyaráznunk neked annak érdekében, hogy a felvételi stresszhelyzetében is a legjobbat hozd ki magadból.”
